Több ezer nyílt forráskódú projekt létezik és sok-sok ezernyi programozó, tesztelő és dokumentációkészítő dolgozik ezeken. Egy Linux disztribúció, mint amilyen az Ubuntu is, definiálható mindezen programok egy adott időpillanatban összeállított, mitöbb gondosan
összecsiszolt állapotaként.
Ezeknek az embereknek nagy részéről a nyílt forrás a szabadságról szól. Azzal foglalkozhatnak amit igazán szeretnek és közben barátokat és nemkevés elismerést is szereznek. A fejlesztési rendszert amelyben dolgoznak
bazárként szokták leírni. Erről bővebben, szemléletesen
itt olvashatsz.
Mindez azonban felvet egy lényeges témát. Egy professzionális redszerben a rend adja a müködőképesség szerkezeti feltételeit. A szabad szoftver és a nyílt forrás világában (e két fogalomról külön-külön majd később) a rendet megszabni csak olyan személy tudja aki
megkérdőjelezhetetlen tekintély. Ezt a személyt angolul Benvolent dictator for life-nak nevezik vagy röviden
BDFL-nek. A kifejezés jelentése 'jóakaratú diktátor akinek megbizatása egész életére szól'. Az egész életükre megválasztott diktátorok álltalában erőszakos halált halltak és mindenki utálta őket. A jóakaratú jelző annak szól, hogy bár vitás kérdésekben a szavuk diktátum de mindezt
kiérdemelték a közösségen belül. A nyílt forrású közösség fontosabb projektjeinek BDFL-jeit
megtalálod a Wikipédiában.
Az Ubuntu planétáján ezt az embert
Mark Shuttleworth-nek hívják. Dél-afrikai linux fejlesztőként 1996-ban hozta létre az egyik első olyan céget amely elektronikus aláírásokkal és hálózati biztonsággal foglalkozott. Miután cégét eladta amerikai vetélytársának - ezzel szert téve mintegy fél milliárd dollárra - ürhajósként is kipróbálta magát. A második űrturista volt és az első afrikai a világűrben.
2004-ben alapított cége, a Canonical, segítségével tér vissza a Linux fejlesztéshez megindítva az Ubuntu fejlesztését. A 2005 folyamán létrehozott Ubuntu alapítványba 10 millió dollárt invesztál megteremtve annak anyagi alapjait. Támogatása azonban nemcsak a fejlesztés anyagi biztosítékát jelenti. Sikerült egy olyan
fejlesztési modellt is kialakítani amelyben a kiadások tervszerűen, időben követik egymást a korábbi kiadásokat is megfelelően karbantartják.
A Canonical - amely mint látható az Ubuntu mögött álló céget jelenti -
üzleti modellje pontosan ennek köszönheti létét. A
kiszámíthatóság jelentette biztonság ugyanis megrendelőket jelent, olyan megrendelőket akik hajlandóak fizetni. A disztribució a bekerülési költségtől (a cd amire kiírod, a hálózati kapcsolatért fizetett pénz) eltekintve
ingyenes. Akkor miért fizetnek? Egyszerűen azért amiért más rendszerek esetén is. Ha bármilyen kérdésük akadna legyen szakértő akihez fordulhatnak. A modell életképesnek bizonyult. Sőt a Canonical mellett a
legkülönböző országokban találhatunk olyan cégeket akik képesek ilyen támogatást nyújtani.